"Beleharapott a vállamba és olyan erősen csókolta, szívta a bőrömet, hogy úgy éreztem, kiserken a vérem. Anélkül, hogy harapása engedett volna, kezével az ölem alá nyúlt, és...
"A csipkefüggöny mögé álltam és feltekintettem a Holdra. A sötétkék nyári égbolton teljes pompájában ragyogott, csillagok milliárdjával körülvéve. Tisztán láttam minden dombját, völgyét, vonulatát. Addig bámultam, amíg remegni nem kezdett, és füstként tekergőző sűrű ködpárát lehelt ki magából. A kövér Hold felszínén halovány rajz jelent meg. Lassan megmozdult, és egy újabb képnek adta át a helyét. Majd a fekete-fehér remegő festmények tucatjai addig váltották egymást, míg összefüggő jelenetté nem rendeződtek."
"Vörös gyertyákat gyújtottam, illatos rózsaolajjal kentem be a testemet, a gyümölcsös tálba egészséges piros almákat és szép sárga banánokat raktam... Azt hitte tréfálok, amikor közöltem vele, hogy a véremből, testemből készült bájitallal kínálom éppen."
"Érdekes volt az a bódulat, amikor a vérem egy része elhagyta a testemet. Több volt az álomba szenderedésnél, de mégsem értem el a halál állapotát. Már értem, miért vágyják sokan a halált. Nem biztos, hogy meghalni akarnak, csak szeretnének az összekötő úton lenni lét és nemlét között, egy boldog időtlenség kábulatában, ahol az istenekkel való összekapcsolódás érzetét kapják. Ez az érzés hasonlít az ájulás adta élményekhez, amikor nem vállalunk felelősséget az életünk felett, hanem átadjuk másnak az irányítást."
"Először kendőkkel próbáltuk felfogni a sok vért, ám mind hiába. Chiarát az oldalára fektettük a templom lépcsőjén, és csak néztük, hogyan folyatja vérét a terecske ódon kövezetére. Fekete és sűrű... "
"Éreztem, hogy elvetettem a sulykot. Láttam magamat kívülről, amint megszáll a gonoszság szelleme, és a szemem éppen olyan véresen izzott, mint a Telihold."
"A szoba közepén száz égő mécsesből kialakított tökéletes kör felett Agnese Cavagnis lebegett. Aranyló hajfonatai lassú..."
"...de ő majd imádkozni fog mindennap a lelki üdvösségemért a San Micheleben, nehogy pokolra kerüljek... Már gyűlöletet sem éreztem iránta, csak bosszantott a sok szerelmi varázslat, melyek gúzsba kötötték új kapcsolataimat, udvarlóimat. Ő kötött, én oldottam, ő megint kötött, én megint oldottam…"
"Földöntúli mámor kerített a hatalmába... Megszűnt a földi tér, az idő, és a bűvölet pillanatában egyszerre voltam a világon mindenhol. Bizonyosan ilyen lehet a halál is, boldogan belefolyni, beleveszni az ismeretlenbe..."
"Rájöttem, hogy ez az ember vágyja a bűvöletet, szeretne varázslatban lenni. Ez a férfi akarta, hogy elvarázsoljam, elbolondítsam, akarta az őrületet."
"Beleharapott a vállamba és olyan erősen csókolta, szívta a bőrömet, hogy úgy éreztem, kiserken a vérem. Anélkül, hogy harapása engedett volna, kezével az ölem alá nyúlt, és..."
"Kívántam és akartam őt, bármi áron, holott tudtam, hogy átléptem a fekete mágia határát..."
"A kezdeti bátortalan érintéseit, viszonzott csókok és ölelések követték, a többi pedig már jött magától. Egyszerű és lényegre törő szerelmeskedésünk szenvedélye meg sem közelítette addigi élményeimet, ennek ellenére mindketten célhoz értünk."
Merlin, latinos alak: Merlinus, Merlin; breton nyelven: Marzin, walesi nyelven: Myrddyn (6. század) legendás walesi költő.
A 6. században élt négy nagy bárd (Taliesin, Aneirin, Llywarch Hen, Myrddyn) egyike. Részt vett a szászok ellen vívott arfderyddi csatában, amely az Annales Cambriae szerint 573-ban volt, s a bretonok vereségével végződött. Hűbérura, Gwendolau elesett a csatában, Merlin pedig az erdőbe vonult.
Merlin a nagy varázsló, druida mágus, és összkapcsolják a tündérvallással. Ő az erdõk vadembere, aki profetikus képességekkel van megáldva. Többféleképpen írják le, hogy kitõl tanulta a mágiát, Morgantól, Vivianetől, Nimuetól, a Tündérkirálynõtől vagy a Tó Hölgyétõl. Úgy gondolják elrejtett kristály barlangjában alszik. Állítólag õ készítette Arthur király hires Kerek Asztalát is. Eltûnését vagy halálát is különbözőféleképpen írják le. Egyik változat szerint Nimue, a boszorkány elcsábíttotta, de csalfa szerelme csak addig tartot, amíg Merlin elárulta neki a tudományát, majd bezárta egy fába.
Merlin egyszer a következõképpen jellemezte magát, amikor megjelent Sir Gawain elõtt: "Nagy balga vagyok én. A másikat jobban szerettem, mint magamat, megtanítottam rá, hogyan köthet örökre magához, és most senki sem tud kiszabadítani". Kiválóan ismerte a növényeket, erdõket, mezõket, s rendkívül bölcs volt.
Miben kérjük a segítségét, mely dolgok felett uralkodik: illúzió, alakváltás, gyógynövények, gyógyítás, erdõk, Természet, védelem, tanácsadás, prófécia, divináció, pszichikus képességek, elõrelátás, kristály olvasás, tarot, mágia, rituálék, varázslatok, beavatások, mûvészetek és kovácsok.
Merlint sok költemény szerzőjének tartották. A költemények nagy része a Black Book of Carmarthen és a Red Book of Hergest című kéziratban maradtak fenn, s a 10. század-11. század körül keletkeztek, szerzőjük tehát semmiképp sem lehet Merlin. A legtöbb vers prófécia (e műfaj Walesben egészen a 15. századig igen népszerű volt). Általában 8, esetleg 12 sorosak, néha belső rímet, illetve alliterációt alkalmaznak.
Merlin mint irodalmi alak először Geoffrey of Monmouth Historia Regum Britanniae (1135 körül) című munkájában jelenik meg, Arthur király udvarához tartozó Ambrosius nevű gyermekként. A történet Nennius (800 körül) Historia Britonum című munkája egy epizódjára épül, ahol a gyermek Vortigern breton király tanácsadója. Geoffrey of Monmouth Vita Merlini című művében Ambrosius/Merlinus már a korai walesi költeményekből ismert erdei ember, jós. Alakja állandó szereplőként átkerült az Arthur-mondakörbe, személyéhez számos nem kelta-eredetű történeti és legendás vonás kapcsolódott, de eredeti kelta jegyeit mindvégig megtartotta.
Népi hőssé válását bizonyítja az a 16 lapos, François Rabelais-nak tulajdonított mű (Grandes et inestimables chroniques du grand et énorme géant Gargantua contenant… les merveilleux faits d'armes qu'il fit pour le roi Arthur, francia nyelven: A nagy és hatalmas Gargantua óriás nagy és felbecsülhetetlen krónikája, amely tartalmazza… Arthur király számára végzett csodálatos fegyvertényeit, 1532), amelyben Arthur és Gargantua mellett jelentős szerepet játszik.
Itt a jobboldali menüoszlopban közép-európai, elsősorban olasz, magyar és német eredetű boszorkányos eljárásokat, szertartásokat, érdekességeket találsz. A leírt rírusok többsége napjainkban is gyakorolt élő hagyomány. Tudd, hogy a boszorkányság is mesterség, azaz, a gyakorlat teszi a mestert.
SZERELMI JÖVENDÖLÉS * A videó elindítása után állítsd meg a pergő képsorokat, és máris olvashatod az üzenetedet. (jobb alsó sarokra kattintva nagy képernyőre vált a videó)
AJÁNLOM AZ OLDALT
