"Beleharapott a vállamba és olyan erősen csókolta, szívta a bőrömet, hogy úgy éreztem, kiserken a vérem. Anélkül, hogy harapása engedett volna, kezével az ölem alá nyúlt, és...
"A csipkefüggöny mögé álltam és feltekintettem a Holdra. A sötétkék nyári égbolton teljes pompájában ragyogott, csillagok milliárdjával körülvéve. Tisztán láttam minden dombját, völgyét, vonulatát. Addig bámultam, amíg remegni nem kezdett, és füstként tekergőző sűrű ködpárát lehelt ki magából. A kövér Hold felszínén halovány rajz jelent meg. Lassan megmozdult, és egy újabb képnek adta át a helyét. Majd a fekete-fehér remegő festmények tucatjai addig váltották egymást, míg összefüggő jelenetté nem rendeződtek."
"Vörös gyertyákat gyújtottam, illatos rózsaolajjal kentem be a testemet, a gyümölcsös tálba egészséges piros almákat és szép sárga banánokat raktam... Azt hitte tréfálok, amikor közöltem vele, hogy a véremből, testemből készült bájitallal kínálom éppen."
"Érdekes volt az a bódulat, amikor a vérem egy része elhagyta a testemet. Több volt az álomba szenderedésnél, de mégsem értem el a halál állapotát. Már értem, miért vágyják sokan a halált. Nem biztos, hogy meghalni akarnak, csak szeretnének az összekötő úton lenni lét és nemlét között, egy boldog időtlenség kábulatában, ahol az istenekkel való összekapcsolódás érzetét kapják. Ez az érzés hasonlít az ájulás adta élményekhez, amikor nem vállalunk felelősséget az életünk felett, hanem átadjuk másnak az irányítást."
"Először kendőkkel próbáltuk felfogni a sok vért, ám mind hiába. Chiarát az oldalára fektettük a templom lépcsőjén, és csak néztük, hogyan folyatja vérét a terecske ódon kövezetére. Fekete és sűrű... "
"Éreztem, hogy elvetettem a sulykot. Láttam magamat kívülről, amint megszáll a gonoszság szelleme, és a szemem éppen olyan véresen izzott, mint a Telihold."
"A szoba közepén száz égő mécsesből kialakított tökéletes kör felett Agnese Cavagnis lebegett. Aranyló hajfonatai lassú..."
"...de ő majd imádkozni fog mindennap a lelki üdvösségemért a San Micheleben, nehogy pokolra kerüljek... Már gyűlöletet sem éreztem iránta, csak bosszantott a sok szerelmi varázslat, melyek gúzsba kötötték új kapcsolataimat, udvarlóimat. Ő kötött, én oldottam, ő megint kötött, én megint oldottam…"
"Földöntúli mámor kerített a hatalmába... Megszűnt a földi tér, az idő, és a bűvölet pillanatában egyszerre voltam a világon mindenhol. Bizonyosan ilyen lehet a halál is, boldogan belefolyni, beleveszni az ismeretlenbe..."
"Rájöttem, hogy ez az ember vágyja a bűvöletet, szeretne varázslatban lenni. Ez a férfi akarta, hogy elvarázsoljam, elbolondítsam, akarta az őrületet."
"Beleharapott a vállamba és olyan erősen csókolta, szívta a bőrömet, hogy úgy éreztem, kiserken a vérem. Anélkül, hogy harapása engedett volna, kezével az ölem alá nyúlt, és..."
"Kívántam és akartam őt, bármi áron, holott tudtam, hogy átléptem a fekete mágia határát..."
"A kezdeti bátortalan érintéseit, viszonzott csókok és ölelések követték, a többi pedig már jött magától. Egyszerű és lényegre törő szerelmeskedésünk szenvedélye meg sem közelítette addigi élményeimet, ennek ellenére mindketten célhoz értünk."
Morgan Merlin tanítványa volt, s tudásának nagy részét tőle szerezte. Artúr király uralkodása alatt a cameloti udvar legfőbb ellensége volt. Boszorkány volt és alakváltoztató, szárnyai is voltak. Apja Avalon királya volt, s Avalon szigetén élt nyolc testvérével együtt.
Legkorábbi formájában Morgan nem kifejezetten gonosz. Bár próbára tesz embereket, ő és testvérei jó tündérként jelennek meg Artúr születésekor, s megannyi ajándékot is adnak neki, beleértve az erőt, a hosszú életűséget és a politikai hatalmat. Az ismertebb Morgan azonban cselszövő és intrikus, aki egyre jobban taszítja a királyt a pusztulás felé. Például ő fedi fel Lancelot és Guinevere viszonyát a Kerekasztal Lovagjai előtt. Miután meghívja Lancelotot otthonába, és sikertelenül megpróbálja elcsábítani, arra biztatja, hogy fessen egy freskót. Lancelot szerelme Guinevere iránt olyannyira erősnek bizonyul, hogy titkos viszonyuk nyilvánvalóvá válik a festményből, melyet Morgan ezután minden látogatójának megmutat.
Morgannek Mordred, Artúr fiának születésében is szerepe van. Egyes mesékben ő maga az anyja, de általában csak a gyermek neveléséért felelős. Arra tanítja, hogy gyűlölje az apját, és olyan képzésben részesíti, mellyel megtámadhatja Camelotot. Varázslattal is segíti Artúr ellen, vagyis Morgan hatalmas ködöt teremt, amely elrejti a fiú seregeit. Mordred halálos sebet ejt Artúron. Paradox módon, bár életében Morgan Artúr király ellensége, halálában védőjévé és gyógyítójává válik. Mikor a caemlyni csatában Mordred halálos sebet ejt rajta, Morgan és testvérei megérkeznek, és egy mágikus hajón viszik el Avalonba. /forrás: internet
Itt a jobboldali menüoszlopban közép-európai, elsősorban olasz, magyar és német eredetű boszorkányos eljárásokat, szertartásokat, érdekességeket találsz. A leírt rírusok többsége napjainkban is gyakorolt élő hagyomány. Tudd, hogy a boszorkányság is mesterség, azaz, a gyakorlat teszi a mestert.
SZERELMI JÖVENDÖLÉS * A videó elindítása után állítsd meg a pergő képsorokat, és máris olvashatod az üzenetedet. (jobb alsó sarokra kattintva nagy képernyőre vált a videó)